Szervezetünk egyik legfontosabb védekező mechanizmusa a köhögés, amely segít a légutakba került idegen anyagok (részecskék, kórokozók) eltávolításában. A köhögés akkor keletkezik, amikor a tüdőből zárt hangrés mellet, a légzőizmok erőteljes összehúzódása során nagy mennyiségű levegő áramlik ki.
A köhögés hátterében általában a légutak gyulladásos megbetegedései állnak. Ezek kórokozói leggyakrabban a vírusok és baktériumok, amik cseppfertőzés útján terjednek. Az ép immunrendszerrel rendelkező szervezet sikeresen veszi fel a harcot a kórokozókkal szemben, azonban a legyengült immunrendszerű szervezet könnyebben megbetegszik. A legtöbb fertőzés ősszel és télen történik.
Száraz köhögésnek nevezzük azt a köhögéstípust, amely nem jár váladékkal, gyakran rohamokban tör elő.
A köhögés általában a szervezet védekező reakciója annak érdekében, hogy az idegen anyag távozzon a légutakból, ami lehet kórokozó vagy nyák is. Száraz köhögés esetén a légutak nyálkahártyáját elsősorban valamilyen gyulladás (garat-, légcső-, tüdőgyulladás) ingerli. Jelentkezhetnek egyéb kísérő tünetek is, így például torokfájás, nátha, kaparó érzés a torokban. A légzőszervi betegségeken túl, egyes gyógyszerek mellékhatásaként is tapasztalhatunk száraz köhögést, illetve a légutakba került idegen anyagok (por, gázok, kemikáliák stb.) is kiválthatnak köhögési ingert.
Ha a betegség néhány nap alatt kifejlődik és el is múlik. Az akut köhögéses panaszok hátterében leggyakrabban a felső légutak gyulladásos megbetegedései állnak, például torokgyulladás, gégegyulladás, tüdőgyulladás.
Ha a köhögés tovább tart, mint három hét.
A krónikus köhögés mögött gyakori ok lehet a COPD, a tüdőbetegség, tbc, tüdőtágulat, mellhártyagyulladás, illetve egyes daganatok. A krónikus köhögés gyakoribb kiváltó okai az allergia, az asztma, a dohányzás és a refluxbetegség.
A köhögésnek sokféle oka lehet, így természetesen a köhögést kiváltó betegségek megállapítása és azok kezelése a legfontosabb, de néhány hasznos tipp a gyógyszer mellett segíthet: